Az óriási nemzetközi háttérrel bíró „Első 1000 Nap” programot a Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület hozta létre hazánkban. A népegészségügyi tájékoztató kampány célja, hogy ráirányítsa a szülők és az orvostársadalom figyelmét a fogantatástól 2 éves korig tartó időszakra és az azt követő, 3 éves kortól számított kisgyermekkori helyes táplálkozás fontosságára. Az Első 1000 Nap kezdeményezés segítséget nyújt az egészségügyi problémák megelőzésében a megfelelő kisgyermekkori táplálkozás támogatásán keresztül.
ELSŐ 1000 NAP: A FOGANTATÁSTÓL INDUL
Az első 1000 nap a fogantatástól a gyermek 2 éves koráig tartó, kiemelkedően fontos időszak. 3 éves kortól számítjuk a kisgyermekkort, amikor a helyes táplálkozás szintén kiemelkedően fontos szerepet kap. Az ember egész élete során nem növekszik és fejlődik olyan ütemben és intenzitással, mint életének első három évében. A gyermek súlya ötszörösére, a magassága kétszeresére növekszik, agyszövete pedig mindennap plusz 1-1 grammal gyarapodik.
Ezen időszak környezeti hatásai és azon belül is a táplálás óriási szerepet játszanak számos felnőttkori népbetegség – pl. az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések – megelőzésében. Ekkor a szülők szerepe és felelőssége óriási, hiszen modern kutatások is bizonyítják, hogy nemcsak a gének határozzák meg gyermeked jövőjét, hanem a külső környezeti tényezők – azon belül is a táplálás – felnőttkori egészségre gyakorolt hatása kiemelkedő1,2,3,4.
MÁR FOGANTATÁSTÓL TUDUNK HATNI GYERMEKÜNK JÖVŐBENI EGÉSZSÉGÉRE
Az édesanya egészségi állapota, táplálkozási és életviteli szokásai befolyásolják születendő gyermeke későbbi elhízásra való hajlamát csakúgy, mint egyes betegségek, például a cukorbetegség vagy az allergiák kialakulásának kockázatát.
Életünk első 1000 napjában a legintenzívebb a kognitív területek – azaz a gondolkodás, a nyelvi képességek, az emlékezet – fejlődése, de ebben az időszakban alakul ki a bélflóra és az immunrendszer. Ekkor válik véglegessé a zsírsejtek száma, ami meghatározza a későbbi elhízásra való hajlamot felnőttkorban is. Az első 1000 nap kritikus a felnőttkori csontsűrűség, magasság és vérnyomás szempontjából is, azaz hosszú távon ez az időszak döntően befolyásolja a gyermek későbbi életét, egészségét. Megfelelő táplálkozással nemcsak az elhízás, hanem például a szív- és érrendszeri megbetegedések, illetve a cukorbetegség kialakulásának kockázata is csökkenthető.
HAZÁNKBAN AZ 1-3 ÉVES GYERMEKEK 65%-A KEVÉS D-VITAMINT, 24%-UK PEDIG KEVÉS VASAT6 FOGYASZT
Fontos, hogy a magzati kortól kezdődően a kisdedkoron át, folyamatosan a megfelelő összetételben kapják meg a gyerekek az ásványi anyagokat, vitaminokat, fehérjéket. Sajnos a táplálékbevitelről szóló európai és hazai kutatások számos vitamin és ásványi anyag elégtelen bevitelére mutatnak rá az 1-2 éves gyermekek körében. Elmarad az ajánlásoktól például a vas és a D-vitamin bevitele. Pedig a vashiány negatív irányba befolyásolja a baba szellemi fejlődését, viselkedési zavarokat okozhat, azaz a vashiány akár a későbbi rossz iskolai teljesítmény hátterében is állhat. A D-vitamin-hiány pedig gátolja az immunrendszer egészséges működését5, így hajlamosabbá teheti a kisgyermekeket különböző megbetegedésekre. Magas viszont a gyermekek só- és cukorbevitele, valamint a koleszterinszintje, amely számos későbbi betegség és probléma, például magas vérnyomás vagy az elhízás okozója lehet.
AZ ELSŐ 1000 NAP KEZDEMÉNYEZÉS MAGYARORSZÁGON IS FONTOS
Az első 1000 nap fontosságáról elsőként Hillary Clinton beszélt 2010-ben, 2012-ben pedig már az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2025-re elérendő 6 globális táplálkozási célkitűzésébe is belefogalmazták, hogy tenni kell a gyermekek magzati, csecsemő- és kisgyermekkori helyes táplálásáért: csökkenteni az alultápláltságot, valamint megelőzni a gyermekek elhízását.
A korábban említett magyar adatok alátámasztják, hogy a program és köréje épülő edukációs kampány küldetése Magyarországon is létfontosságú. Mind a szülőket, mind az orvosi szakmát bevonva ki kell alakítanunk egy tudatosabb társadalmi gondolkodásmódot, mely fokozottan figyel a kismamák, szoptató édesanyák, valamint kisgyermekek táplálkozására az első 1000 napban.
„A legújabb kutatások szerint a genetika kisebb mértékben felelős a felnőttkori egészségi állapotért, mint azt korábban gondoltuk. Egészséges felnőtt viszont csak egészséges gyermekből lesz, és mivel az első 1000 napban az emberi szervezet egy egész életre meghatározó fejlődésen megy keresztül, ekkor van a legtöbb esélyünk, hogy tegyünk gyermekeink jövőjéért” – mondta Dr. Takács István, a programot életre hívó Magyar Primer Prevenciós Orvosi Egyesület elnöke.