Az 5 aranyszabály

1. szabály

Nem a génjeinkben hordozzuk végzetünket

A fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai – azon belül is a táplálás – óriási szerepet játszanak olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében, mint például az elhízás, a cukorbetegség, vagy a szív- és érrendszeri megbetegedések.

Az 1. szabályról olvass ITT bővebben!

ARANYSZABÁLY 1: NEM A GÉNJEINKBEN HORDOZZUK VÉGZETÜNKET

Az orvostudomány legfrissebb álláspontja  szerint a fogantatástól számított első 1000 nap környezeti hatásai például az életmód, különös tekintettel a táplálás sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak a felnőttkori egészségre nézve, mint a gének.1,2,3,4.

Az édesanya terhesség és szoptatás alatti táplálkozásának, majd a baba hozzátáplálásának és egyéves kor feletti helyes  táplálásának olyan felnőttkori népbetegségek megelőzésében van óriási szerepe, mint például az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint az allergia.

Terhességed során bizonyos tápanyagból szükségleted többszörösére növekszik5. Ennek pótlása rendkívül fontos, hiszen több kutatás is bizonyítja, hogy a várandósság alatti táplálkozásoddal akár csökkentheted a cukorbetegség kialakulásának kockázatát, valamint befolyásolhatod gyermeked születési súlyát is 6.

A szoptatás időszakában pedig amennyiben fedezed megnövekedett vitamin- és ásványianyag-szükségleted, kevésbé leszel ingerlékeny, fáradékony és feszült. A jó hangulat és a stresszmentes élet sokat segít a megfelelő tejtermelésben, és mint tudjuk, 6 hónapos korig a csecsemő számára az anyatejes táplálás a legjobbtehát érdemes mindent megtenni érte.

A hozzátáplálás során a legfontosabb a türelem és a fokozatosság! Amennyiben a kisbaba érett már a szilárd ételek bevezetésére, lépésről lépésre, hónapról hónapra megismertetheted különböző állagú és ízű ételekkel. Ebben az időszakban kerüld a túl sok sót és a hozzáadott cukrokat tartalmazó élelmiszereket, hiszen a túlzott sófogyasztás a magas vérnyomás, a túl sok cukor pedig az elhízás és a diabétesz előfutára lehet.

Egyéves kor felett is tartsd észben, hogy gyermeked még nem “mini felnőtt”, tehát még mindig teljesen mások a szükségletei, mint Neked, ezért még ekkor sem eheti teljesen ugyanazt – ugyanúgy cukrozva, sózva, fűszerezve -, mint a felnőttek.

 

Források:
1 Gluckman et al.: Developmental origins of health and disease: reducing the burden of health and disease: reducing the burden of chronic disease in the next generation. Genome Med. 2010 Feb 24;2(2):14.
2 Godfrey et al.: Developmental origins of metabolic disease: life course and intergenerational perspectives. Trends in Endocrinology and Metabolism, 2010, 21:199-205
3 Hanley et al. A review of metabolic programming, imprinting and epigenetics. Br J Nutr. 2010 Jul; 104 Suppl 1:S1-25.
4 Lillycrop KA. Effect on maternal diet on the epigenome: implications for human metabolic disease. Proc Nutr Soc. 2011, 70:64-72.
5 Németország, Ausztria, Svájc tápanyag-referenciaértékek, 2015
6 Bastiaan T. Heijmans et al.: Persistent epigenetic differences associated with
prenatal exposure to famine in humans, 2008

2. szabály

A baba fejlődése függ az anya étrendjétől is

A magzat szervezete azokból a tápanyagokból épül fel, amit az édesanya fogyaszt, így a terhesség alatt kiemelten fontos a megnövekedett vitaminszükséglet pótlása. Elengedhetetlen, hogy az édesanya szervezetében már a terhesség előtt, a babatervezés időszakában megfelelő mennyiségben jelen legyenek az egészséges fejlődéshez szükséges vitaminok és nyomelemek.

A 2. szabályról olvass ITT bővebben!

ARANYSZABÁLY 2: A BABA FEJLŐDÉSE FÜGG AZ ANYA ÉTRENDJÉTŐL IS

Az édesanya már a fogantatástól kezdve sokat tehet gyermeke jövőbeni egészségéért, hiszen a baba első 1000 napjában a külső környezeti hatások – azon belül is a táplálás – óriási szerepet játszanak a felnőttkori népbetegségek megelőzésében.

A “KETTŐ HELYETT ENNI” ELV MÁR A MÚLTÉ

Az energiaszükséglet és a fogyasztandó étel mennyisége csak kismértékben nő a várandósság során (300 kcal, vagyis kb. egy szendvics)1, így nem a mennyiségre, sokkal inkább a minőségre, a tápanyagok megfelelő összetétetelű bevitelére kell ügyelni.

Mi szerepeljen a kismamaétrendben?

Ebben az időszakban a kismama vitamin- és ásványianyag-szükséglete 30-80%-kal2 megnő, aminek fedezésében sokat segíthetnek a gyümölcsök és a zöldségek. Emellett érdemes a fehérliszttel készült termékeket teljes kiőrlésű pékárukra cserélni, valamint minimum 2,5 liter folyadékot fogyasztani naponta.

Mit javasolt kerülni?

Elsősorban az alkoholos, a koffeint tartalmazó és a magas cukortartalmú italok fogyasztását javasolt elkerülni, továbbá a nyers tojással készült ételek (pl. házi majonéz, carbonara szósz), a félig átsütött húsok, nyers halak, valamint a penészes és lágy sajtok (pl. brie, camembert) kell, hogy tiltólistára kerüljenek.

A KIEGYENSÚLYOZOTT KISMAMAÉTREND HOZZÁJÁRUL A BABA EGÉSZSÉGES FEJLŐDÉSÉHEZ

A magzat szervezete azokból a tápanyagokból épül fel, amelyeket az édesanya fogyaszt. Az egészséges fejlődéséhez szükséges vitaminokat és nyomelemeket a terhesség alatt és a szoptatás időszakában is rendkívül fontos pótolni. Ügyeljünk arra, hogy kiegyensúlyozott és változatos legyen az étrendünk. Amennyiben úgy érezzük, hogy kizárólag ételekkel nem tudjuk a megnövekedett szükségletünket pótolni, válasszunk kifejezetten a terhesség és a szoptatás alatt megnövekedett tápanyagszükséglet pótlására kialakított vitaminkészítményeket.

 

Források:
1 Healthy Eating during Pregnancy and Breastfeeding; WORLD HEALTH ORGANIZATION Regional Office for Europe Nutrition and Food Security; 2001.
2 Németország, Ausztria, Svájc referenciaértékek szoptató anyák részére, 2015

3. szabály

A baba legjobb tápláléka az anyatej

Az első 6 hónapban az anyatej az elsődleges táplálékforrás kisbabád számára. Tartalmaz minden vitamint és ásványi anyagot, amire szüksége van, és folyamatosan igazodik igényeihez. Tökéletes a tápanyagtartalma, így a szoptatott gyermekeknél kisebb az esély az elhízásra, alacsonyabb a vérnyomásuk és a koleszterinszintjük.

A 3. szabályról olvass ITT bővebben!

ARANYSZABÁLY 3: A BABA LEGJOBB TÁPLÁLÉKA AZ ANYATEJ

 Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a csecsemők hat hónapos koráig kizárólagos anyatejes táplálást javasol, hiszen a szoptatás a kisbaba legegészségesebb táplálási módja, az anyatej a legjobb táplálék, amit csak kaphat ezen korai időszakban.

Az első 1000 nap során alakul ki ugyanis a bélflóra – amely a szervezet védekezőképességének megfelelő működésében is kulcsszerepet játszik -, melynek egészséges fejlődését az anyatej nagymértékben támogatja. A legfrissebb kutatás szerint hazánkban a babák felét 12 hónapos koráig szoptatja édesanyjuk1ami nemzetközi viszonylatban is szép eredmény.

MIÉRT ELŐNYÖS AZ ANYATEJES TÁPLÁLÁS A BABÁNAK?

A szoptatás szoros érzelmi köteléket alakít ki az édesanya és gyermeke között, ami a mentális egészség egyik alapvető eleme. Emellett az anyatej tápanyagtartalma és összetétele tökéletes, a baba mindenkori igényeihez igazodik. Segít a későbbi elhízás, magas vérnyomás és koleszterinszint megelőzésében, valamint csökkenti a cukorbetegség és az allergiás megbetegedések kialakulásának kockázatát is2,3.  Nemzetközi kutatások bizonyították továbbá azt is, hogy azok a csecsemők, akiket az első 1000 napban helyesen tápláltak és megfelelő ideig szoptattak, ritkábban szenvednek középfül-gyulladásban, tüdőgyulladásban, valamint bél- és felső légúti fertőzésekben3.

MILYEN POZITÍV HATÁSSAL VAN A SZOPTATÁS AZ ÉDESANYA EGÉSZSÉGÉRE?

A szoptatás az édesanya számára is előnyös: segíthet leadni a terhesség során felszedett súlyfelesleget (500 kcal-t éget el szoptatási időszakban egy nő naponta)4, valamint csökkentheti a petefészek- és mellrák kialakulásának kockázatát5.

 

 

Források:
1 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, TNS Hoffmann-MDOSZ-Nutricomp, 2015
ESPHGAN 2009
3 Kelishadi et al.: The protective effects of breastfeeding on chronic non-communicable diseases in adulthood: A review of evidence
4 La Leche Liga:  A táplálkozás és a szoptatás
5 M. F. Rea: Benefits of breastfeeding and women’s health, 2004

4. szabály

A hozzátáplálás nem verseny

Szülőként egyedülálló lehetőséged van arra, hogy kialakítsd gyermeked egészséges étkezési szokásait. A babák étrendjébe csak akkor vezess be új ételt, amikor emésztőrendszere már megérett rá. Fontos a türelem és a fokozatosság! Egyszerre csak egy újdonságot kínáljunk.

A 4. szabályról olvass ITT bővebben!

ARANYSZABÁLY 4: A HOZZÁTÁPLÁLÁS NEM VERSENY

Az első 1000 nap táplálása során, így a hozzátáplálás időszakában is fontos odafigyelni arra, hogy egy-egy ételt csak akkor vezessünk be a gyermek étrendjébe, ha arra emésztőrendszere már megérett. Ne az ismerősöket utánozzuk, hiszen a hozzátáplálás nem verseny. Saját gyermekünk korához és fejlettségi szintjéhez mérten válasszuk ki, hogy éppen milyen újdonságot vezetünk be az étrendjébe!

A HOZZÁTÁPLÁLÁS ARANYSZABÁLYAI

Mindenekelőtt a hozzátáplálás megkezdésével várjuk meg a betöltött 6 hónapos kort. Egészen eddig a kisbaba szükségleteit tökéletesen fedezi az anyatej (vagy annak hiányában a tápszer). Ekkor viszont kezdjünk hozzá, hiszen addigra megérik a baba szervezete arra, hogy már pépesebb állagú ételeket is fogyasszon, valamint addigra már annyit mocorog, hogy energiaszükségletét kizárólag anyatejjel (vagy tápszerrel) már nem lehet kielégíteni.

Fontos a türelem és a fokozatosság is. Egyszerre csak egy új ételt vezessünk be az étrendjébe, hiszen így a pocakjának csak egy újdonsághoz kell hozzászoknia. Ez segíthet minket abban is, hogy könnyen azonosítsuk az esetleges allergiás reakciót kiváltó ételfajtát.

A kisgyermekek az anyatej (vagy tápszer) íze után még fenntartások nélkül elfogadják a natúr ízeket, ezért ekkor nem javasolt sem túl sós, sem pedig túl sok hozzáadott cukrot tartalmazó ételt adni nekik. Egyrészt nincs szükségük az ízek felfokozására, másrészt pedig a kisgyermekkori túlzott sófogyasztás későbbi magas koleszterinszinthez és akár szív- és érrendszeri problémákhoz, a túlzott cukorfogyasztás pedig cukorbetegséghez és elhízáshoz vezethet.

Az első 1000 nap táplálásával – melybe a hozzátáplálás is beletartozik – számos népbetegség megelőzhető. Emellett pedig ez az időszak kiváló arra, hogy helyes étkezési szokásokhoz szoktassuk kisbabánkat, és ezzel is megalapozzuk felnőttkori egészségét.

 

5. szabály

Kisgyermeked 1 éves kor felett sem „mini felnőtt”

A kisgyermekeknek 1 éves kor felett még eltérő mennyiségű és összetételű tápanyagra van szükségük, mint a felnőtteknek! Eltérő vitamin- és ásványianyag-igényük, és a felnőttek ízlése szerint fűszerezett, sózott és cukrozott ételek még megterhelik emésztőrendszerüket.

Az 5. szabályról olvass ITT bővebben!

ARANYSZABÁLY 5: 1 ÉVES KOR FELETT SEM „MINI FELNŐTT”

A legfrissebb hazai, iparági kutatás szerint minden harmadik 1-3 éves baba már ugyanazt eszi, mint a szülei1 – ugyanúgy sózva, cukrozva és fűszerezve. Pedig az első 1000 nap során – amelybe még az második életév is beletartozik – helyes táplálással olyan felnőttkori betegségeket előzhetünk meg, mint például az elhízás és a cukorbetegség.

HOGYAN TÉR EL A KISGYERMEKEK TÁPANYAGSZÜKSÉGLETE A FELNŐTTEKÉTŐL?

Az egyéves gyermekeknek még speciális vitamin- és ásványianyag-szükségleteik vannak, ezért is nem ajánlott, hogy teljesen ugyanazt egyék, mint a szüleik. Ugyanis testsúlykilogrammokra vetítve akár hétszer annyi tápanyagra is szükségük lehet, mint egy felnőttnek2Különösen fontos odafigyelni egyéves kor felett a megfelelő D-vitamin- és vaspótlásra, hiszen e vitamin nagymértékben hozzájárul a gyermek immunrendszerének normál működéséhez, míg a vas támogatja a kognitív képességek (pl. tanulás, memória, problémamegoldó képesség) fejlődését.

HOGYAN FEJLŐDIK A BABA AZ ELSŐ HÁROM ÉVBEN?

Az ember egész élete során nem növekszik és fejlődik olyan ütemben és annyira intenzíven, mint az első 1000 nap során. Az első három évben a gyermek súlya ötszörösére, a magassága kétszeresére növekszik, agyszövete pedig mindennap 1 grammal gyarapodik. Ezért rendkívül fontos, hogy ezt az óriási fejlődést a helyes táplálással mindvégig támogassuk!

A tehéntej fogyasztása egyéves kor alatt semmiképp nem javasolt, mert magas fehérjetartalma megterhelő lehet a baba emésztőrendszerének és a veséknek. Számos szakember 1-3 éves kor között előnyösebbnek tartja az életkor speciális tápanyagigényei szerint kialakított junior gyerekitalok fogyasztását, melyek hozzájárulnak a gyermekek vitamin- és ásványianyag-szükségletének fedezéséhez, és a legfrissebb kutatás szerint napi, rendszeres fogyasztásukkal 78%-kal csökkenthető a D-vitamin-hiány, 58%-kal pedig a vashiány  kialakulásának kockázata3. (Ajánlott mennyiség: 2×250 ml/nap.)

 

Források:
1 0-3 éves csecsemők, kisdedek és a szoptatós anyák táplálkozási felmérése, MDOSZ – TNS Hoffmann – Nutricomp, 2015
2 Energy – EFSA 2013; Protein- EFSA 2012, Micronutrients- Nordic Nutrition Recommendations 2012
3 Marjolijn D. Akkermans et al.: A micronutrient-fortified young-child formula improves the iron and vitamin D status of healthy young European children: a randomized, double-blind controlled trial. AJCN. 4. Jan. 2017