A kezdő szülők körében a legtöbb aggodalom és tévhit a hozzátáplálás témakörében valószínűleg a gabonafélék bevezetéséhez kötődik, pedig néhány egyszerű szabály betartásával könnyen boldogulhatunk a feladattal. A cikkben összeszedtük, hogy mit kell tudni a gabonafélék szerepéről a kisbaba táplálásában, valamint ötleteket adunk az új élelemiszerfajta bevezetéséhez.
A gabonafélék jótékony hatása
Kezdjük az alapoknál! A gabona fontos alappillére a kisbaba étrendjének, mivel ásványi anyagokban, vitaminokban és fehérjékben gazdag táplálék, ami jó hatással van az idegrendszer fejlődésére és az agyműködésre, magas energiatartalma miatt pedig hozzájárulhat a kicsi megnövekedett energiaigényének fedezéséhez a hozzátáplálás időszakában. A magasabb tápanyag- és vitamintartalommal rendelkező teljes kiőrlésű gabona emellett jelentős mennyiségű rostot is tartalmaz, amelynek köszönhetően növeli a jóllakottság érzését, lassítja a szénhidrátok felszívódását, gyorsítja a bélmozgást, valamint tápanyagforrást biztosít a jótékony baktériumok számára. Azonban arra érdemes ügyelni, hogy a hirtelen nagy mennyiségű rostbevitel megterhelheti a kisbabák fejlődésben lévő emésztőrendszerét, ezért érdemes fokozatosan hozzászoktatni a kicsit. Emellett magas rosttartalmú étrend esetén különösen figyelni kell a babák bőséges folyadékbevitelére.
A baba első gabonaételei, glutén bevezetése
A kicsi 6 hónapos kora környékén megkezdheti az ismerkedést a zöldség- és gyümölcspürékkel, és ebben az életkorban elkezdheti megkóstolni a különböző gabonákból készített pépeket is. Kezdetben érdemes kifejezetten a babák számára készült gabonapépeket választani, ezek ugyanis – a hatályos rendeleteknek megfelelően – a legszigorúbb minőségellenőrzési kritériumoknak is megfelelnek, tartósítószer és színezék hozzáadása nélkül készülnek. Ide tartoznak a gluténmentes (rizs, kukorica, köles), illetve gluténtartalmú (búza, tönkölybúza, árpa és rozs) gabonából készített pürék, amelyeket eleinte a kisbaba fő táplálékát jelentő folyékony tejalapú táplálékokkal érdemes összekeverni, később azonban bátran adagolhatjuk gyümölcs- és zöldségpürékhez is. Mint minden új élelmiszer bevezetésénél, itt is a fokozatosság a fő szabály: a baba reakcióira odafigyelve, apránként ismertessük meg az új ételekkel.
Mit tehetünk a cölikália (azaz a lisztérzékenység, illetve gluténérzékenység) kockázatának csökkentéséért?
Nincs egyetértés a szakértők körében azzal kapcsolatban, hogy a glutén 6 hónapos kor előtti bevezetése egyértelmű korrelációt mutatna a lisztérzékenység kockázatának csökkenésével, így nincs okunk arra, hogy az általános hozzátáplálási irányelvektől eltérjünk. Amiben viszont minden szakmai szervezet egyetért az az, hogy a hosszú ideig tartó anyatejes táplálás egyértelműen hozzájárul a kockázatok csökkentéséhez. Éppen ezért különösen érdemes ügyelni arra, hogy amennyiben lehetséges, a glutén bevezetésének időszakában, illetve az azt követő 1-3 hónapban a kicsi étrendjének része legyen az anyatej. Az Egészségügyi Világszervezet a szoptatás folytatását javasolja 2 éves korig és azt követően is, amennyiben ez a babának és az anyukának is jó. Mivel minden kisbaba más, a hozzátáplálás megkezdésével kapcsolatban mindenképpen kérjük gyermekorvosunk vagy védőnőnk tanácsát!
Források:
https://miluklub.hu/tudastar/cikk/a-gluten-bevezetese-a-baba-etrendjebe-ht
https://miluklub.hu/tudastar/cikk/gabonapep-babaknak-hozzataplalaskor-ht
https://igyteljesazelet.hu/gabona-kisokos-kisbabak-etetesehez
https://anyutervez.com/2018/06/11/hozzataplalasi-naplo-10-gluten-bevezetese
https://babafalva.hu/hozzataplalas-a-gluten-bevezetese
https://firststepnutrition.com/blog/should-you-delay-introducing-grains-to-your-baby